Székely Könyvtár 66 - Orbán Balázs: Válogatott írások és beszédek



Lövétei Lázár László

 

Orbán Balázs: Válogatott írások és beszédek

 

Október 31-én, szűkebb pátriámban, Udvarhelyszéken autózva 7 éves Lackó fiammal mécsest gyújtottunk Orbán Balázs szejkefürdői sírjánál, és elmondtunk egy Miatyánkot a római katolikusból unitáriussá lett író lelki üdvéért. Sőt: Lackóval ugyan nem közöltem, de én bizony már ott, a sírnál elnézést kértem a „legnagyobb székely”-től, amiért nem a fő mű fog megjelenni a Székely Könyvtár sorozatban – az a fő mű tudniillik (A Székelyföld leírása), amiről Szőcs Géza a 200. Székelyföld-lapszámban nemes egyszerűséggel, de alighanem örökérvényűen kijelentette: „hihetetlen, elképesztő, egymaga-végezte munkássága akárhány akadémiai intézet mérlegét megszégyeníti, úgy értve: együttvéve őket”.

De miért is nem a fő mű jelenik meg a sorozatban? Nos, erre legalább féltucatnyi magyarázat kínálkozik: 1. elvileg minden erdélyi-székelyföldi háztartástásban ott van A Székelyföld leírása (hiszen mégiscsak a „legnagyobb székely” fő művéről van szó); 2. legjobb riportereink-szociográfusaink (gondoljunk például Beke György „barangoló-köteteire”) mind jártak Orbán Balázs nyomában, tehát ha másképp nem, minimum másodkézből mindenki értesülhetett már Orbán Balázs fő művéről; 3. Vári Attila író filmsorozatot forgatott Orbán Balázs helyszínein, ezt – elvileg – mindenki látta (vagy láthatja); 4. Fekete Zsolt ugyanabból a szögből-perspektívából újrafotózta Orbán Balázs fényképeit – Az idő fényképe című, Vida Gábor előszavával ellátott Méry Ratio-kiadványt elvileg mindenki megvásárolhatja; 5. Orbán Balázs nemcsak a fő mű írója, hanem rövidebb írásaiban-beszédeiben is kitűnő elbeszélő, igen jó stiliszta és pompás debattőr – aki nem hiszi, olvassa el itt közölt országgyűlési beszédeit; 6. Orbán Balázs rövidebb írásaiból is torokszorító egyértelműséggel kiderül, milyen módszeresen épülnek egymásra a székely-magyar írott kultúra művei: „a mi katekizmusaink voltak Mikes Kelemen levelei. Ha azokat elolvastuk (...), visszanyerte lelkünk bizalmát, visszanyerte megrendült valónk erejét és szilárdságát” – olvassuk például az emigráns Orbán Balázs visszaemlékezésében...

Nem sorolom a magyarázatok közé – mert csak egy 1872-es kortesbeszédről van szó –, de vajon mit szólnánk ma, a XXI. század elején egy ilyen politikusi attitűdhöz: „Elleneink ádáz gyűlöletét viszonozzuk szeretettel, erőszakos elnyomását békés türelemmel, tisztességtelen vesztegetését ősi becsületességgel és szabadságunk megrontására intézett törekvését fizessük vissza a közszabadság megszerzésével”?

Mondom, már ott, a szejkefürdői sírnál elnézést kértem Orbán Balázstól a fő mű miatt, s bár a zeteváraljai gátnál (szendvicset készítve Lackó fiamnak) még csak az Orbán Balázs által is oly sokszor megcsodált tájban gyönyörködtem, a libáni tetőn, Csíkszentdomokos felé tartva, már számomra is egyértelmű volt – rövidebb írásai alapján is –, hogy tényleg Orbán Balázs a legnagyobb székely, bármit jelentsen is ez...

Ex Libris (rajzolta: Siklółdy Ferenc) az előfizetők könyvei számára