Lőrincz György ajánlja



Tomcsa Sándor Válogatott írások című kötetét

 

Tomcsa Sándor kisvárosban született. Ott is halt meg. Márpedig a kisváros – mondják egyesek –kisváros marad mindig, tele beteljesületlen álmokkal és vágyakkal, tele szomorúsággal és szegénységgel, amely már-már hagyatékként száll nemzedékről nemzedékre, s veszejtő időkben a mai „Tomcsa Sándorok” számára termi a maga igazgyöngyeit.

Döbbenetes a kötet időszerűsége, még ha nem is ketyeg a mai fiatalok gyomrában zsebóra, követ sem kell nyelniük, hogy moziba mehessenek, de „Pernyák úrral” bizony már lépten-nyomon találkozni lehet, s ehhez még csak korzózni se kell a sétatér fái alatt, csak elmenni reggelente az üzlet melletti kocsma előtt, ahol a mai „Pernyák úr” mindegyre elkéri a kenyér árát, aztán magyarázkodhat az ember a feleségének, hogy miért nem maradt pénz kenyérre...

S ha már Pernyák úrnál tartottam, sorolhatom is a kötet remekléseit: Pernyák Tóni végzete, A fellázadt pofozógép, Vallomás, Egy levélre stb., stb. Vagy mit mondhatnék például a Gyávák-e az erdélyi írók? című humoreszkről? Ahogy olvastam a remekebbnél remekebb humoreszkeket, elbeszéléseket, rádöbbentem, hogy ilyen remekléseket csak a szegénységből fakadó humor tud szülni, ahogy a kagylók „szülik” a fájdalom igazgyöngyeit. A kötetben szereplő humoreszkek, elbeszélések nagy többsége ugyanis a harmincas évek válságos éveiben született. Bizony, jó lett volna nekünk is legalább ennyire „komolyan” vennünk a kommunizmust, és jó lenne ma is komolyan venni mindennapi, külső-belső válságainkat! Ahogy Tomcsát is…

Hogy mennyire komolyan kell venni Tomcsát, igazolja az, hogy humorán legtöbbször sírni szerettem volna, kacagó, fényes könnyekkel, komor, a nincstelenségről szóló írásain pedig nevetni. A szegénység és a nincstelenség olyan meztelenséggel jelenik meg Tomcsa humoreszkjeiben, amihez hasonlóval ritkán, talán csak Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című regényében találkoztam. S hogy valami baj van az életünkben, igazolja az is, hogy manapság, a mindennapok egyhangúságában, egyre ritkábban találkozhatunk a szegénységre, nincstelenségre, beteljesületlen álmokra válaszoló Tomcsa-féle, keserédes humorral.