Székely Könyvtár 37 - Tamási Áron: Publicisztikai írások



György Attila

 

Tamási Áron: Publicisztikai írások

 

Boldogabb és nagyobb népeknek diótörőik vannak. Nekünk jégtörők jutottak. Ahogy a messzi északon a felfedezők: Amundsen kortársai. És a legfurcsább, hogy a saját jégtörőnk: székely ember, embör, ahogyan falujában is mondanák.
Tamási Áron hírlapi írásait olvasom, a Jégtörő gondolatokat. Ezekből az írásokból kell válogatnom egy kötetre valót. Manapság publicisztikáknak nevezik őket, pedig nem azok. Ahhoz túl őszinték, és igen: a korabeli, míves publicisztikákhoz képest darabosak, kissé falusiasak, kopottasak, noha a szőttesük igen szép.
Talán megbocsátja nekem, nekünk Áron Bátyánk, ha azt mondom: ez a válogatás, a két kötetbe összecsomagolt hírlapi írások igazak, de nem jók. Így együtt nem. Halála után adták ki: nyilvánvalóan nem tehet róla.





Székely Könyvtár 36 - Székely népi imádságok



Tánczos Vilmos

 

Székely népi imádságok

 

A Székely Könyvtár sorozat jelen kötete olyan régi népi imádságokat tartalmaz, amelyeket a folklórgyűjtők az elmúlt évtizedekben a Székelyföldön, valamint a székelység köréből kirajzott gyimesi csángók, moldvai székelyes csángók és a bukovinai székelyek körében jegyeztek le, majd jelentettek meg. A szövegválogatás és szerkesztés fenti elve kapcsán kétségkívül felmerül néhány fontos kérdés:





Szőcs Géza ajánlja



Jancsó Benedek: Válogatott írások című kötetét

 

Egy elfelejtett székely történész – tájékoztatja az olvasót a kötet utószavában Vincze Gábor Jancsó Benedek kiléte és mibenléte felől, s ezt a meghatározást aligha vitathatná bárki is. Legfönnebb pontosítanunk, meg kiegészítenünk lehetne, valahogy így: ez az elfelejtés nem spontán történés volt, nem magától alakult így, hanem irányított felejtés volt (mint Vincze maga is írja), Jancsó esetében inkább tehát egy kiretusált, kiradírozott, felejtésre nem az idő által, hanem a politika által ítélt történészről van szó. Történészről és – természetesen – az életművéről.





Vári Attila ajánlja



Csíki László "Titkos fegyverek" című könyvét
 

Csiki Lászlót olvasva nehezen tudok elvonatkoztatni két dologtól: 1) attól, hogy a barátom volt, és 2) attól az élménytől, amit a regény első olvasásakor éreztem. Úgy olvastam 1988-ban, hogy hallottam Laci hangját, aki néha-néha, ha a jótékony sörök feloldották a gátakat, mesélt gyermekkoráról, egy tragikus világról, melyben a sorsok, a történelem úgy keveredtek, mint zsákbamacska árus iszákjában a trombitaréz aranygyűrűkkel a szerencsedobozok.





Sántha Attila ajánlja



Régi székely költők
 

Ha valaki megcsömörölt a régiköltészeti antológiáktól, melyek úgymond „az irodalom fejlődését” mutatták be (mintha az irodalom haladna is bárhová), annak feltétlenül érdemes kézbe vennie ezt a válogatást. Tudom, hogy nem könnyű, hogy amit egyszer elrontottak bennünk, nehéz helyrehozni – ám higgye el a kedves olvasó: megéri.





Bogdán Zsolt ajánlja



Márton Áron Válogatott írások és beszédek című kötetét

 

Eszméletlen meredélyen izzadt sáremberek tömött, hosszú sora kapaszkodik fölfele az ég felé. Hátukon kis, földszínű zsákokban négy-öt lapátnyi reménnyel, az új világ, az új élet zálogával valamelyik dél-afrikai gyémántbánya mélyéről igyekeznek, lépegetnek felfele. A lábszárak és farizmok egybefonodó, fekete tömege mögül, ahol az ég önnön kékségére ismét rálel, fel-felszikráznak az elszánt tekintetek. Némelyik kimerülten, de boldogan, olyik eszelősen néz szembe velem.





Székely Könyvtár 35 - Csiki László: Titkos fegyverek



Molnár Vilmos

 

Csiki László: Titkos fegyverek

 

Bukarestbe rengeteg erdélyi magyar ment munkát keresni az elmúlt pár száz évben. A 19. század végén, a 20. század elején úgy emlegették a várost, mint ahol Budapest után a legtöbb magyar él.

Nagyon sokan közülük ott is ragadtak, beolvadtak a számukra idegen környezetbe…





Székely Könyvtár 34 - Cseres Tibor: Foksányi szoros



Ferenczes István

 

Cseres Tibor: Foksányi szoros

 

1877-ben, az orosz–török háború esztendejében, amely meghozza majd Órománia függetlenségét is, Ugron Gábor, Orbán Balázs és Bartha Miklós  megszervezik az úgynevezett „székely puccsot”. A budapesti parlamentben ellenzéki képviselőként, és székelyként, tudtak ők, amit tudtak, hiszen közelebb éltek a „nagyálmú”, egyre agresszívebben nyomuló egyesült fejedelemségekhez, nem csoda tehát, hogy inkább a törökökkel tartottak.





Székely Könyvtár 33 - Szabédi László: Válogatott versek



Fekete Vince

 

Szabédi László: Válogatott versek

 

Nemrégiben Baka István kapcsán jegyezte meg Keresztury Tibor a Literán egy nagyon szomorú, majdhogynem megrázó mondatban, hogy „…épp most süllyed el menthetetlenül.” „Egyetemen nem tanítják, nem kutatják, utóélete nincs, monográfia nem születik róla, nem olvassa senki, költészete mindebből adódóan szépen lassan a feledés homályába vész.





Székely Könyvtár 32 - Jancsó Benedek: Válogatott írások



Vincze Gábor

 

Jancsó Benedek: Válogatott írások

 

„Jancsó Benedek egy gyönyörű álomért, a magyar nemzet nagyságáért

küzdött (…) tisztán látta a veszélyeket, melyek nemzetünket

enyegetik – küzdött e veszedelem ellen, de cserbenhagyták…”

(Rugonfalvi Kiss István)

 





Oldalak

Feliratkozás Székely Könyvtár RSS csatornára